Munkatársaink cikkajánlója a könyvtárunkba járó folyóiratokból 12.

Berényi Marianna: Fiktív lények múzeumai

Lehet-e egy kitalált lénynek, mesehősnek, egy fiktív figurának múzeuma? Milyen módon lehet hitelesen beszélni olyan teremtményekről, amelyek a kreatív valóságban léteznek?

A múzeumi világ eszközei alkalmasak-e arra, hogy szellemi örökségünk fantáziatartományának lényeit a fizikai világ pontokban és koordinátákban kifejezhető valóságában rögzítsék? Alkalmasak-e a múzeumi dimenzióban használt fogalmak arra, hogy ezt a folyamatot értelmezzék? Felmerülnek-e ezek a kérdések egyáltalán azokban a múzeumokban, amelyeket egy-egy kitalált figurának dedikálnak?

A finn Mumin, a cseh Rumcájsz, az ugyancsak cseh Jára Cimrman, a német Holle anyó, valamint egy Pamuk-regény főszereplőnőjének szentelt isztambuli múzeum kiállításában eredtünk fiktív karakterek nyomába.

A Mumin Múzeum Finnországban

Az Év Európai Múzeuma díj 2019-es versenyzői között egy szokatlan intézményre is felfigyelhettünk, a finn Mumin Múzeumra. A kisgyerekes családok számára talán emlékezetesek azok a könyvek, képregények, de leginkább animációs filmek, amelyeknek főszereplői a mumimok, akik egy finn, ám svéd anyanyelvű író és illusztrátor, Tove Jansson (1914–2001) fejéből pattantak ki a 20. század közepén. 

kép: https://assets.moomin.com/uploads/2017/06/Moomin-Museum-Tampere-Moomintroll-Tove-Jansson.jpg

A Rumcájsz Múzeum Csehországban

A turisztikai oldalakon múzeumként kategorizált magánlétesítmény azonban nem kifejezetten múzeum, hanem olyan élménytér, ahol megelevenedik az 1967-ben készült, 39 részes csehszlovák rajzfilmsorozat világa. Ehhez nem is kell(ene) valójában múzeum, hiszen maga Jičín városa, épületei, a környező természeti táj ma is visszaadja Rumcájsz, Manka és Csibészke történeteinek vizuális hátterét. A kiállítóhely abba a világba kalauzolja el a látogatót, amikor még Rumcájsz nem volt zsivány, nem szállt szembe az urasággal, nem védte a jicsini Rejtakadó-erdőt, nem kellett állandóan agyafúrt trükköket kieszelnie, hogy túljárjon a felfuvalkodott nemesség és a pandúrok eszén, hanem cipőket varrogatott.

kép: https://media-cdn.tripadvisor.com/media/photo-s/13/cd/a8/af/rumcajsova-rodinka.jpg

Holle anyó Múzeum Németországban

A német Hessisch Lichtenauban található a Holleum, a Holle anyó múzeum. A híres Grimm-mese hősének párnáját nem csak ebben a mesében kell megrázni, hogy havazzon. A kiállítás azonban nem kíván többet, mint hogy egy kedves és interaktív helyszíne legyen annak a 600 km-es német meseútnak, amely a Grimm fivérek életállomásait, mesehelyszíneit Brémától Hanauig összekapcsolja. A gasztronómiai élményeket, kirándulásokat, kulturális látnivalókat, aktivitásokat kínáló útvonalnak mégis szerény pontja ez a múzeum. A kiállítás Frau Holle négy világát ábrázolja: kiemeli a hozzá kapcsolódó helyszíneket, vizuálisan és akusztikusan bemutatja a Grimm-mesét, a hiedelemvilág, a germán mitológia hasonló nőalakjait, valamint azokat a gyógynövényeket és gyógyhatásukat, amelyek Holle anyónak tulajdoníthatóak.

kép: https://museen.de/imgbstr-9955586.jpg

Az Ártatlanság Múzeuma: regényhősök elképzelt és összegyűjtött tárgyai Törökországban

Orhan Pamuk Nobel-díjas író hozott létre, hogy a fizikai térben is megjelenítse a regénye lapjain megálmodott világot. Pamuk a 2008-ban kiadott Az ártatlanság múzeuma című regényében hosszasan ecseteli, hogyan hozza létre a főhős azt a gyűjteményt, majd kiállítást, amelyet szerelme, Füsun emlékének, kettőjük érzelmeinek szentelt. Miután Kemallángoló szerelme a biztató kezdet után reménytelenné válik, minden tárgyat gondosan felhalmoz, amely a lányhoz fűződik. Cigarettacsikkek, ellopott használati tárgyak, csecsebecsék gyűlnek egy házban, hogy a lány korai halála után elhatározza, a világ számára múzeumként teszi láthatóvá, átélhetővé kedvese iránt érzett rajongását.

2012 óta abban a konkrét, az isztambuli Beyoglu negyedben megnyílt múzeumban

A tárgyak elválasztva a regény világától önmagukban is értelmezhetők, az 1970-es évek Isztambuljának világát idézik. Ezt díjazta az Európai Múzeumi Fórum is, amikor 2014-ben az Év Európai Múzeuma címmel tüntette ki a magánmúzeumot.

Az Ártatlanság Múzeumát magyarul az Ulpius-ház Kiadó jelentette meg 2011-ben. A regény 648. oldalán szerepel egy belépőjegy, amellyel a múzeum ingyen látogatható.

kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/The_Museum_of_Innocence.jpg/1200px-The_Museum_of_Innocence.jpg