Figyelem! Fontos felhívás!

Munkatársaink cikkajánlója a könyvtárunkba járó folyóiratokból 12.

2020. november 11-e óta újra csak ONLINE lehet a könyvtárakat használni. Munkatársaink színes, érdekes cikkeket ajánlanak az online sajtóból.

 

 

A "KÖNYVTÁR A KÜSZÖBÖN" szolgáltatás keretében

továbbra is kölcsönözheti folyóirataink régebbi számait.

 

MúzeumCafé

 

A MúzeumCafé a múzeumok, a magyar és nemzetközi muzeológia magazinja.

Évente 6 alkalommal jelenik meg, háromszáz oldalon.

A MúzeumCafé a magyar múzeumi szakma egyetlen országos terjesztésű nyomtatott periodikája. Alapítója és kiadója, a Szépművészeti Múzeum azzal a céllal hívta életre, hogy fórumot teremtsen a hazai múzeumi szakmának, és egyúttal betekintést nyújtson a múzeumok, kiállítások iránt érdeklődő közönségnek a hazai és a nemzetközi múzeumi élet történéseibe, eredményeibe, törekvéseibe.
A lap beszámol a hazai és a nemzetközi múzeumi világban zajló eseményekről, bemutat kiállítási intézményeket és az azokban dolgozó szakembereket határon innen és túlról, és egyben fórumot is teremt számukra szakmai megnyilatkozásaikhoz. Ugyanakkor arra is törekszik, hogy tartalmával és megjelenésével egyaránt vonzó lehessen mindenki számára, aki érdeklődik a múzeumok világa, a kiállítások és azok háttere, kulisszatitkai iránt.

 

 

A folyóirat alábbi cikkét ajánlom mindazoknak elolvasásra, akik érdeklődnek a közelmúlt történései, magyar kultúrája iránt.

 

Berényi Marianna: Fiktív lények múzeumai

 

Lehet-e egy kitalált lénynek, mesehősnek, egy fiktív figurának múzeuma? Milyen módon lehet hitelesen beszélni olyan teremtményekről, amelyek a kreatív valóságban léteznek?

A múzeumi világ eszközei alkalmasak-e arra, hogy szellemi örökségünk fantáziatartományának lényeit a fizikai világ pontokban és koordinátákban kifejezhető valóságában rögzítsék? Alkalmasak-e a múzeumi dimenzióban használt fogalmak arra, hogy ezt a folyamatot értelmezzék? Felmerülnek-e ezek a kérdések egyáltalán azokban a múzeumokban, amelyeket egy-egy kitalált figurának dedikálnak?

A finn Mumin, a cseh Rumcájsz, az ugyancsak cseh Jára Cimrman, a német Holle anyó, valamint egy Pamuk-regény főszereplőnőjének szentelt isztambuli múzeum kiállításában eredtünk fiktív karakterek nyomába.

 

Mumin Múzeum Finnországban

Az Év Európai Múzeuma díj 2019-es versenyzői között egy szokatlan intézményre is felfigyelhettünk, a finn Mumin Múzeumra. A kisgyerekes családok számára talán emlékezetesek azok a könyvek, képregények, de leginkább animációs filmek, amelyeknek főszereplői a mumimok, akik egy finn, ám svéd anyanyelvű író és illusztrátor, Tove Jansson (1914–2001) fejéből pattantak ki a 20. század közepén. 


kép: https://assets.moomin.com/uploads/2017/06/Moomin-Museum-Tampere-Moomintroll-Tove-Jansson.jpg

 

Rumcájsz Múzeum Csehországban

A turisztikai oldalakon múzeumként kategorizált magánlétesítmény azonban nem kifejezetten múzeum, hanem olyan élménytér, ahol megelevenedik az 1967-ben készült, 39 részes csehszlovák rajzfilmsorozat világa. Ehhez nem is kell(ene) valójában múzeum, hiszen maga Jičín városa, épületei, a környező természeti táj ma is visszaadja Rumcájsz, Manka és Csibészke történeteinek vizuális hátterét. A kiállítóhely abba a világba kalauzolja el a látogatót, amikor még Rumcájsz nem volt zsivány, nem szállt szembe az urasággal, nem védte a jicsini Rejtakadó-erdőt, nem kellett állandóan agyafúrt trükköket kieszelnie, hogy túljárjon a felfuvalkodott nemesség és a pandúrok eszén, hanem cipőket varrogatott.


kép: 
https://media-cdn.tripadvisor.com/media/photo-s/13/cd/a8/af/rumcajsova-rodinka.jpg

 

 

Holle anyó Múzeum Németországban

A német Hessisch Lichtenauban található a Holleum, a Holle anyó múzeum. A híres Grimm-mese hősének párnáját nem csak ebben a mesében kell megrázni, hogy havazzon. A kiállítás azonban nem kíván többet, mint hogy egy kedves és interaktív helyszíne legyen annak a 600 km-es német meseútnak, amely a Grimm fivérek életállomásait, mesehelyszíneit Brémától Hanauig összekapcsolja. A gasztronómiai élményeket, kirándulásokat, kulturális látnivalókat, aktivitásokat kínáló útvonalnak mégis szerény pontja ez a múzeum. A kiállítás Frau Holle négy világát ábrázolja: kiemeli a hozzá kapcsolódó helyszíneket, vizuálisan és akusztikusan bemutatja a Grimm-mesét, a hiedelemvilág, a germán mitológia hasonló nőalakjait, valamint azokat a gyógynövényeket és gyógyhatásukat, amelyek Holle anyónak tulajdoníthatóak.


kép: https://museen.de/imgbstr-9955586.jpg

 

Az Ártatlanság Múzeuma: regényhősök elképzelt és összegyűjtött tárgyai Törökországban

Orhan Pamuk Nobel-díjas író hozott létre, hogy a fizikai térben is megjelenítse a regénye lapjain megálmodott világot. Pamuk a 2008-ban kiadott Az ártatlanság múzeuma című regényében hosszasan ecseteli, hogyan hozza létre a főhős azt a gyűjteményt, majd kiállítást, amelyet szerelme, Füsun emlékének, kettőjük érzelmeinek szentelt. Miután Kemallángoló szerelme a biztató kezdet után reménytelenné válik, minden tárgyat gondosan felhalmoz, amely a lányhoz fűződik. Cigarettacsikkek, ellopott használati tárgyak, csecsebecsék gyűlnek egy házban, hogy a lány korai halála után elhatározza, a világ számára múzeumként teszi láthatóvá, átélhetővé kedvese iránt érzett rajongását.

2012 óta abban a konkrét, az isztambuli Beyoglu negyedben megnyílt múzeumban

A tárgyak elválasztva a regény világától önmagukban is értelmezhetők, az 1970-es évek Isztambuljának világát idézik. Ezt díjazta az Európai Múzeumi Fórum is, amikor 2014-ben az Év Európai Múzeuma címmel tüntette ki a magánmúzeumot.

Az Ártatlanság Múzeumát magyarul az Ulpius-ház Kiadó jelentette meg 2011-ben. A regény 648. oldalán szerepel egy belépőjegy, amellyel a múzeum ingyen látogatható.


kép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/The_Museum_of_Innocence.jpg/1200px-The_Museum_of_Innocence.jpg
 

 

Gyurkóné Marton Beáta

 

 

A korábbi cikkajánlókat az alábbi linkre kattintva olvashatja el:

 

Az ideológia csak egy bunker: Görög Lászlóval Marton Éva beszélgetett (SZÍNHÁZ folyóirat)

Fűszernövények: álmodozáshoz és a ragulevesbe (KÉPMÁS folyóirat)

Így gondozd a szamócát, hogy bőségesen teremjen! (ZÖLD ÚJSÁG folyóirat)

Braun Tibor: „A könyvek illata”  (TERMÉSZET VILÁGA folyóirat)

Dr. Szűts Zoltán: A Facebook titkai   (IPM folyóirat)

Fehér Anna Magda: Az Egyiptomi, aki csak pálinkát akart mérni (SZÍNHÁZ folyóirat)

Váradi Ibolya: Nem pofás kis történeteket várok tőled. A zsákmányodra vagyok kíváncsi – Kepes András író a Forbes Kilövésen (FORBES MAGYARORSZÁG folyóirat)

Nem bántja a szemét? – Műanyagba merülve  (TERMÉSZET VILÁGA folyóirat)

Élj maradéktalanul! - Kampány indult az élelmiszerpazarlás csökkentésére (ZÖLD ÚJSÁG folyóirat)

Szám Kati: „Ha mélyre visznek, még magasabban szárnyalok” – Interjú Popova Aleszjával (KÉPMÁS folyóirat)

Perjámosi Sándor: Elcsatolt múzeumok és közművelődési egyesületek: A trianoni békeszerződés elfeledett következményei (TERMÉSZET VILÁGA folyóirat) (Nyomtatott folyóirat)