Névadónkról

Apja Josifu Aron (1871-1937), anyja Põcze Borbála (1875-1919). József Attila hatodik gyermekként született, 1905. április 11-én Budapesten. Ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédõ Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre, ahonnan 1912-ben tért vissza Budapestre.

A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkísérte a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg.

Barátságot kötött Juhász Gyulával, az õ segítségével és elõszavával jelent meg elsõ verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költõ õsszel a bécsi egyetemen hallgatott elõadásokat. Itt megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne elõadásait hallgatta.

1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezsõ segítõ barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fûzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította õket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelmébõl.

1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, késõbb Hatvany Bertalan támogatta. 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelõje, Gyömrõi Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.

A Szép Szó egyik szerkesztõje lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került. November 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. 1937. december 3-án halt meg.

1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdõdött. 1948-ban életmûvét Kossuth-díjjal tüntették ki.

Ajánljuk még: Fodor András: Így élt József Attila. Bp.: Móra Könyvkiadó, 1980. 217 p.