Könyvtárunk története

A könyvtár 60 éve kínál olvasnivalót és hasznos időtöltést a Zalaegerszegieknek és a környékbelieknek. Az elmúlt évtizedek során sokat változott, a lehetőségeknek megfelelően folyamatosan megújuló kínálattal, programokkal várja olvasóit. A könyvtár közvetlen vonzáskörébe tartozik a város nyugati lakóterülete - egy általános, négy középiskola, két főiskola, három diákotthon - mintegy húszezer lakossal.

Könyvtárunk jelentős társadalmi segítséggel épült, és 1963. augusztus 20-án nyílt meg a Gárdonyi utcában. A jogelőd nyilvános könyvtár alapítása 1946-ra tehető. Először városi könyvtárként működött, majd 1952-ben a körzeti könyvtárral egyesülve megyei könyvtárrá alakult. 1963-ban a városi tanács ismét önálló könyvtárat hozott létre, amely előbb a városi fiókhálózatot vette át a megyei könyvtártól, majd a nyolcvanas években a városkörnyéki települések hálózati gondozását is. 1963-ban augusztus 20-án adták a József Attila Városi Könyvtárat a Gárdonyi utcában. Nyakasné Túri Klára irányítása alatt 1981-ig működött szoros együttműködésben a József Attila Általános Iskolával. 1981. október 20-án nyílt meg a Landorhegyen a VMK épületében a könyvtár, amely kibővített személyzettel kezdte meg működését Dr. Gyimesi Endre könyvtárigazgató vezetésével.

1981-1986 között dr. Gyimesi Endre volt az igazgató, aki addig a Megyei Könyvtár helyismereti munkatársa volt. Ekkor költözött a könyvtár a Landorhegyen újonnan épült Városi Művelődési Központ épületébe. A korábbihoz képest megnövelt létszámmal működött, képzett könyvtárosokkal bővült a munkatársak köre. Folytatták a gyermekekkel való foglalkozást, több módszertani kiadvány jelent meg a könyvtári foglalkozások, levelezős játékok forgatókönyvével. Számos országos hírű írót láttak vendégül közönségtalálkozón.

1987-2007 között Major Árpád volt az igazgató, aki előtte az akkori Számviteli Főiskola könyvtárát vezette. Major Árpád vezetése alatt a városi könyvtár kiemelten támogatta a helyi írók, költők alkotómunkáját, rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosított számukra, otthont nyújtott a Zalaegerszegi Írókörnek, segítette kiadványaik - pl. Egerszegi Füzetek - megjelentetését. A kistelepüléseken dolgozó könyvtárosok mindig közel álltak a szívéhez, az ő megbecsülésük érdekében alapította az Olvasóinkért Díjat 2006-ban.

2002-2003 között az épület felújítása során a könyvtár is megújulhatott: olvasóteremmel bővült, amely ma már inkább rendezvénytér; raktárat kapott, ezáltal megszűnt a kölcsönző tér zsúfoltsága; irodák és a gyermekrészleg leválasztása valósult meg. Akadálymentes a Kispest utcai bejárat és a könyvtárban való közlekedés is. A klimatizálás, a kamerarendszer kiépítése, a számítógépek cseréje jelentette a modernizálás újabb állomását.

2008-2012 között Nitsch Erzsébet lett az igazgató, aki előtte már 1993 óta igazgatóhelyettesként működött. A minőségirányítási rendszer kidolgozása már akkor elindult, a kollégák ismerkedtek a használóközpontú szemlélettel. Az első uniós pályázatokkal (TIOP és TÁMOP) a könyvtár infrastruktúrája és rendezvénykínálata is megújult.

2013-2023 között a DFMVK részeként tagkönyvtárként működött tovább a könyvtár - Nitsch Erzsébet igazgatóhelyettesként és tagkönyvtárvezetőként hangolta össze a munkát.

Tovább tudtuk vinni a legsikeresebb programjainkat: Öröm kör, Megmutatom magam!, Olvasó Manó, Mesemondó verseny, Tematikus napok, Könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő, Fel a netre…! online vetélkedő, író-olvasó találkozók, felnőtteknek, középiskolásoknak szóló vetélkedők, kiállítások, tanfolyamok, táborok.

Jó hangulatú közönségtalálkozókat tartottunk ismert írók és közéleti emberek részvételével. Gundel Takács Gábor, Schäffer Erzsébet, Nyári Krisztián, Karafiáth Orsolya és a helyi szerzőknek is helyet adtunk: Pannon Tükör lapszámbemutatók, Péntek Imre, Hartmann Miklós és Balaton László köteteit mutattuk be. Ápoltuk a Keresztury-örökséget: megemlékezéseket, kiállításokat, virrasztásokat tartottunk és bemutattuk a Keresztury emlékszobát a látogatóknak.

2023. április 1-től Csaplár-Nagy Franciska a tagkönyvtár vezetője.