Tudjon meg többet ünnepeinkről, népszokásainkról - Húsvéti Ünnepkör
A húsvéti ünnepkör
A húsvéti ünnepkör a keresztény egyházakban a húsvét napját megelőző (előkészítő) és követő időszakok összessége hamvazószerdától pünkösdvasárnapig. Az ünnepkör középpontja húsvétvasárnap, Jézus feltámadásának főünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep.
A Nagyhét
A Húsvétot megelőző hét a nagyhét (latinul Hebdomada sancta), mely virágvasárnappal kezdődik és a szent három nappal zárul.
Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat alkotják a nagyhét második részét, melynek külön összefoglaló neve a (Húsvéti) Szent három nap. Ezeknek a napoknak egyedi liturgiája van, mely az év összes többi liturgikus napjától különbözik, és sok ősi formát őrzött meg a keresztény liturgia első korszakaiból. Nagycsütörtök az utolsó vacsorának és a papság alapításának ünnepe, valamint Jézus elfogatásának, szenvedése kezdetének emlékezete. Nagypéntek Krisztus kereszthalálának napja. Nagyszombat pedig az év egyetlen olyan napja, amikor nem lehet szentmisét bemutatni: az egyház mintegy Krisztus sírjánál virraszt. (A Nagyszombat esti szertartások liturgikus szempontból már a húsvét vasárnap előesti ünnepléséhez tartoznak.)
A Húsvét
A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.
Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9ti_%C3%BCnnepk%C3%B6r
https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t
.png)
