Tudjon meg többet ünnepeinkről, népszokásainkról - Szent Mihály hava

Szeptember 8. „Kisasszony napja”, amely Szűz Mária-ünnep a kereszténységben. A falvakban a hagyomány a Nagyboldogasszony és a Kisasszony napja közötti időszakot, „kétkisasszony közének” nevezte, melyhez számos babona köthető. A dióverés ekkor vette kezdetét, amelyből olaj is nyerhető, melynek fogyasztása gátolja az érelmeszesedést. Szeptemberben gyűjtjük a növényeket, köztük a bogyókat, hogy a téli időszakban is legyen elég vitaminunk. 

Szeptember 29-én Mihály napja, bérfizető, pásztorfogadó nap is volt egyben. Ez időszakban fizették ki a pásztorok bérét, és ekkor fogadták fel őket az új mezőgazdasági esztendőre. A gazdasági évet lezáró ünnep sorában, a pásztorok is jelen voltak. A népi időjóslás szerint, ha ekkor még a fecske nem költözött el, nem számíthatunk hideg időre egészen az újesztendő kezdetéig. Szép, hosszú őszi időt jelent, ha dörög az ég, és kemény tél várható. 1945 óta ez a Magyar Honvédség napja is.

A szüreti időszak szeptember 29-e és október 28-ai időszakra esik, melyet szüreti mulatságok zárnak. Ekkor a régi görögök Dionüszoszt, a vidámság, a mámor és a szőlő istenét ünnepelték a szüretekben, valamint borral áldoztak az istennek. 
Az ősz első havára jellemző a madárvonulás is. Némelyik madárfaj az utat éjszaka teszi meg, például a szárcsa.
                   

A hűségesek

„Szajkó, rigó, vörösbegy nem megy el,
nem mond búcsút a nyár felhőivel.
Ha hóviharral ránkszakad telünk,
a völgyben itt borzonganak velünk.” 
                                                      Áprily Lajos

A témához ajánlott irodalom:
Gyárfásné Kincses Edit: Színes kalendárium. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Bp. Corvina Kiadó, 1972.