Tudjon meg többet ünnepeinkről, népszokásainkról! - Augusztus 20. Szent István király ünnepe

Jelentős nemzeti ünnepünk alkalmával Szent Istvánra, első királyunkra emlékezünk. Országalapító Szent István király érdeme, Magyarország államiságának megteremtése, a szomszédos népekkel kialakított jószomszédi viszony, a királyi birtokok és vármegyehálózat kiépítése, valamint a földbirtok és a magántulajdon oltalmazása.
Mind ezekért a nép szentként tisztelte, majd őt, valamint a fiát VII. Gergely pápa 1083–ban a szentek sorába iktatta, és ettől kezdve kegyelettel ünnepeljük augusztus 20–át. Az 1819-ben József nádor főherceg nevéhez köthető a Szent Jobb-körmenet szabályainak lefektetése, majd az 1867-es kiegyezést követően egyre több hívő vett részt a rendezvényen. 
1949-1990 közötti időszakban az alkotmány és az új kenyér került a középpontba. Ekkor mindenütt a szokásnak  megfelelően az új búzából őrölt liszttel készült a kenyér, hiszen már végeztek az aratással és a csépléssel.
 

„Boldogasszony hava,
Magzata tengernyi.
Adott szavát soha,
De
Kenyerét megszegi…”

                            (Széles Kinga: Augusztus)

István napjával kapcsolatos népi vonatkozású megfigyelés, Balázs Mátyás pásztorhoz köthető: „Nyári Szent István nevezetessége a pásztorok világában, hogy leginkább hatalmas zivatart szokott magával hozni. Ez a zivatar leginkább nyugati irányból szokott jönni. Sokszor olyan erővel jött, hogy felforgatta a pásztorkunyhókat, az út menti fákat derékba törte, tövestül kicsavarta.”
A népi megfigyelések sorában található az is, mely szerint ekkor tájt vonulnak el hazánkból a gólyák, és ez a nap a málnaszedésre is a legmegfelelőbb. 

A témához ajánlott irodalom:
Zima Szabolcs: Hagyomány és kultúra. Bp.: Graph-Art Kft., 2007.
Kincses Edit: Színes kalendárium. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.