8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi út 21.
Telefon / fax: +36 92 596 830; +36 92 596 831
Mobil: +36 30 674 6091
Email: javtk@dfmvk.hu

Könyvajánló - Maradok tisztelettel, Benedek Miklós

 

Vajda Katalin: Maradok tisztelettel, Benedek Miklós

A kép forrása: www.moly.hu


Végre kezemben tarthatom Benedek Miklós színművész életrajzi könyvét. Kicsit félve kezdtem bele az olvasásba, tudva, milyen traumákon kellett végig mennie a művész úrnak. Féltem, hogy letargikus, lehangoló, depresszív hangulatú memoár lesz. Nem így volt! A könyv letehetetlen volt és mély nyomot hagyott bennem a hitelességével, az őszinteségével! 


A visszaemlékezésekből olyan érzésem támadt, mintha egy színdarabot látnék: Benedek Miklós szerepekbe bújva adja elő élete történetét és mi nézők áhítattal, csendben ülve hallgatjuk jellegzetes orgánumát. Megismerhettem Benedek Miklóst kisfiúként, majd láthattam felnőni és megismerhettem, milyen az, ha valaki színészi pályára készül és az lesz az élete.  Betekintést kaphatunk az akkori Magyarország polgári életébe, a színházi világba, a művészek életébe, mindennapjaikba.

Benedek Miklós gyerekkora nem nevezhető szeretetteljes, vidám gyerekkornak. Csinos, több nyelvet beszélő, hithű kommunista édesanyja nehezen tudta kimutatni a szeretetét. Szülei hamar elváltak. Édesapjából, Benedek Tibor színművészből vasárnapi apuka lett. Édesanyja újra megházasodott, ebből a kapcsolatból született Dani testvére.
  
Benedek Miklós 17 éves volt, amikor apja 52 évesen önként vetett véget életének. A 17 éves fiú egy életen át kereste a kérdésére a választ, amelyet apja halála váltott ki belőle. Haraggal, dühhel, fájdalommal tudni akarta a „Miért?”-re a választ. Sosem találta meg.
Sajnos a megmagyarázhatatlan dolgok újra megismétlődtek. Dani féltestvére szintén öngyilkos lett, otthagyva feleséget és a gyerekeket. 
Megismerhetjük az elbeszélésekből, kik voltak barátok, kik voltak, akik csak jöttek és mentek, esetleg csalódást hagyva maguk után.
A fiatalkori szerepben láthatjuk Benedek Miklóst a színházi pálya rögös útjára lépve, részletesen bemutatva kapott szerepeit a színdarabokban. A magyar színész társadalomból ismert nagy nevek sora olvasható a könyvben. A kollégákkal, színésztársakkal közös történeteket hallhatunk a színházi világból, a nyüzsgő, pezsgő életből. 

A színházi világ bemutatása mögött bepillantást kaphatunk a magánéletbe is. A művész elmeséli fiatalkori szerelmi életét, majd megtalálva az igazi, mindent elsöprő szerelmet, Évát is megismerhetjük. Az asszonyt, aki a családért magát háttérbe szorítva, önfeláldozva, a fiait imádva és a férjét mindvégig bástyaként védelmező nőként áll a művész úr mögött, hogy Benedek Miklós azzá válhasson, aki volt. 
A következő képekben a művészt már apa szerepben láthatjuk: kendőzetlenül vall érzéseiről, küzdenie kell a démonjaival, melyek szerint magát vádolja azért, hogy nem volt jó apa. A színháznak, magának élt, a család a háttérben maradt. Majd jött életének nagy tragédiája, amit soha nem tudott elfogadni, feldolgozni, megérteni.
Elvesztette elsőszülött fiát, Benedek Tibort, a világhírű sportolót, vizilabdázót, mindannyiunk példaképét. Gyónásában szeretettel beszél fiairól. Illetve elsősorban Albert fiáról. Tiborról nem nagyon tud beszélni. Nincsenek szavai. 
 Ez a tragédia folyamatosan mardosta lelkét, emésztette fel a művészt. Ezt a fájdalmat a művész már nem tudta hosszú éveken át magával cipelni: méltósággal viselt betegség után, életének 78. évében, 2024. január 9-én elhunyt Benedek Miklós a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 

 „Benedek Tibor fiából egy időre Benedek Tibor apja lettem. De már mindkettő csak voltam. Maradok tisztelettel, Benedek Miklós.”- mondja a művész, és a függöny lemegy.

A színdarab véget ért. Vele együtt egy hatalmas színész, egyéniség távozott. Egy valódi, múlt századi úriember elegáns és kifinomult, méltóságteljesen távolságtartó modorával elment.
Mondhatnék közhelyeket, de ő maga sem hitt benne..
Elképzelem, amint az arisztokratikus, a nézőtéren magának csendet követellő igazi személyiség felmegy a színpadra és játszik az apjának és Tibor fiának, immár édesanyjának és féltestvérének.. a legjobb szerepeiben villantja meg grandiózus tehetségét, egyéniségét. Teszi ezt fent az égben, egy másik pódiumon. És a vastaps elnyomja jellegzetes, érces, mély hangját. 

 

Forrás: Ujj Andrea

 

 


Tagintézmény

József Attila

Városi Tagkönyvtár

Minosített könyvtár