Tudjon meg többet ünnepeinkről, népszokásainkról! - Szent György napja

Szent György-napja
(április 24.)

Sárkányölő Szent György a lovagok a lovasok, cserkészek, fegyverkovácsok és a szijjártó céhek patrónusa volt.

Európa több országában, így hazánkban is e jelentős ünneptől számítja a néphagyomány a tavasz kezdetét. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, amely a pásztorok ünnepe volt.
Magyarországon szerte, ceremóniák kíséretében szintén e naphoz köthető az állatok első kihajtása a legelőkre. Ostor helyett kis zöld ágakkal csapkodták meg őket, hogy egészségesek maradjanak. Mágikus praktikákat alkalmaztak, többek között a gazdasszony a kötényét terítette ki bízva abban, hogy ha tehene ezen átlép, mindig haza fog találni. Zalában az istállók küszöbe mellé láncot és tojást tettek, hogy azon átlépve az állat olyan erős legyen, mint a lánc, valamint gömbölyű, mint a tojás. 

A néphit szerint e nap éjjelén összegyűjtött gyógyfűvek, embert és állatot is hatásosan gyógyítottak. Az árnika levelet sebgyógyításra, vértisztításra a gyermekláncfűvet, tüdőtisztításra a kankalint, máj-és epebántalmakra a vérehulló fecskefűvet használták.

Tavaszi gonoszjáró napként is nyilván tartották. Ekkor a boszorkányok éjszaka, különleges hatalmuknál fogva szabadon garázdálkodhattak. Ilyen tájt az emberek tüskés-és nyírfaágakat tűztek a kerítése, az ajtóra, fokhagymagerezdet raktak az ablakba a gonosz távoltartása céljából. E nap hajnalán mindenki megláthatta őket a keresztúton, amikor épp harmatot szedtek, majd gonosz dolgokra használták fel.

Kezdő nap volt abban a vonatkozásban is, hogy az adott évben a gyümölcs-és búzatermésre, a nyári időjárásra a szél irányából, a mennydörgésből, a kakukk, valamint a béka hangjából következtettek.

Szent György időszakához számos hiedelem és szokás köthető, melyek mind a tavasz kezdetével hozhatók összefüggésbe.

A témához ajánlott irodalom:
Bihari Anna-Pócs Éva: Képes magyar néprajz. Bp.: Corvina, 1985.
Gyárfásné Kincses Edit: Színes kalendárium: hagyományápoló olvasókönyv. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Bp.: Corvina Kiadó, 1972.