Tudjon meg többet ünnepeinkről, népszokásainkról! - Húsvét

HÚSVÉT

A húsvét idejét a niccai zsinat 325-ben, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte után állapította meg.
Az ünnepkör virágvasárnappal veszi kezdetét, a nagyhéttel folytatódik, majd a húsvétvasárnapot követően a fehérvasárnap zárja.
Ezekben a hetekben jelentőséggel bírnak az ünnephez kapcsolódó szokások és hiedelmek. A tüzet, vizet, zöldágat és az ételek szentelését a népi hitvilág élteti tovább. A harangok megszólalása után körmenetben vettek részt az emberek és megkerülték a határt, a bő termésért imádkozva.

A katolikus vidékek egyik legszebb eseménye az ételszentelés volt. Fontosabb szerep jutott a víznek, melynek tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erejében is hittek.
Régi kalendáriumok e napot vízbehányó és vízbevető néven jegyzik. A tojást és a nyulat a termékenység szimbólumaként tartják számon, az utóbbit a sok utód világra hozása miatt. A hímes tojás díszítés motívumainak sajátos jelrendszere érzelmeket és üzeneteket továbbít, többek között a szerelemmel kapcsolatosan.

„Akárcsak más, a római egyházhoz tartozó országokban, nálunk is nagy szerepet játszott húsvétkor az egyházi járandóságok között a tojás. Így például a dunántúli egyházi nagybirtokokon a középkor végén minden telek után általában 2 kenyeret és 2-től 20-ig terjedő tojásmennyiséget voltak kötelesek a jobbágyok beszolgáltatni.” 

(Dömötör Tekla: Naptári ünnepek népi színjátszás)

A húsvéti tojást hozó nyúl képzete a városi kultúrából került falura.

Hazánkban ősi népszokás virágvasárnap a kiszehajtás, amikor tréfás játékokkal búcsúznak a téltől, böjttől, betegségektől:
                                                            „Haj ki kisze, kiszőce,
                                                            a másik határba, 
                                                            Gyere bé, sódar, 
                                                            a mi kis kamránkba, 
                                                            kivisszük a betegséget, 
                                                            behozzuk az egészséget.
                                                            Haj ki kiszi, haj.”              (Népi gyűjtés)
                                                                                            
A húsvéti ünnepkör és a felsorolt népszokások, hiedelmek kapcsolata annyi, hogy e napokhoz köthető azok végzése, várva a megújult természetre.                                         

A témához ajánlott irodalom: 
Gyárfásné Kincses Edit: Színes kalendárium, hagyományápoló olvasókönyv. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek-népi színjátszás. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1983.
Kis magyar néprajz a rádióban. Bp.: RTV-Minerva, 1978.