Figyelem! Fontos felhívás!

Tudjon meg többet ünnepeinkről, népszokásainkról - Farsang

Farsang


A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart, mely évszázadok óta a télvégi mulatságok időszaka. Ez idő tájt a középkorban meghonosodott szokások kimeríthetetlen tárháza jelenik meg, mely a vigadozás mellett a háromnapos dőzsölésről is szól. A hagyomány szerint annak a lánynak, akinek nem sikerült férjet találni, őszig kellett várni a párkereséssel.

A farsanghoz hiedelmek sora kapcsolódik, többek között a bő termés érdekében az ekevas megkenése, valamint a tánc közbeni ugrálás magasságából a kender méretére lehet következtetni. A gazdag lakomák a természet ébredésére utalnak, bőséges termés reményében.

A farsang hagyományos, kedvelt étele a fánk. Napjainkban is élnek az ünnepkörhöz kapcsolódó népszokások.
Hazánkban az ünnepkör jelentős mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás, a maskarák megjelenése a házak portáinál, melyet főként a férfiak és az asszonyok ruhacseréje jellemez köszöntő verset skandálva: 

„Itthon van a gazda, 
Van-e jó farsangja?”
                              (népi gyűjtés)

A táncos vigadalomhoz számos egyéb szokáshagyomány köthető, köztük a telet szimbolizáló kiszebáb égetése. A három nap, melyben a legtöbb szórakozás és mulatozás folyik a „farsang farka”, a zárónap a húshagyókedd.       

Farsang a telet követő ősi örömünnep, melynek színes, kavalkádos napjait az elcsendesedés időszaka váltja fel, és lassan beköszönt a várva várt tavasz.


A témához ajánlott könyvek:
Boross Marietta-Karácsony Zoltán-Tátrai Zsuzsanna: Magyar népi kultúra. Bp.: Képzőművészeti Kiadó, 2004.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások. Bp.: Corvina Kiadó, 1972.
Kis magyar néprajz a rádióban. Bp.: Minerva, 1978.