Figyelem! Fontos felhívás!

Tudjon meg többet ünnepeinkről, népszokásainkról - Betlehemezés

 

A kereszténység első századaiból ered karácsony ünnepének vallási játéka a betlehemezés, amely Jézus születésének történetét mutatja be. 
Angyal vitte hírül a nagy eseményt a pásztoroknak és a háromkirályoknak (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), akiket fényes csillag vezetett Betlehembe, az újszülött köszöntésére.

A középkorban a templomokban játszották el, majd később számos változatában, néprajzi tájegységenként eltérően élt tovább. A karácsonyi játék a Szent Család szálláskeresésének (bölcsőjárásnak) és a napkeleti királyok látogatásának főbb cselekményeit tárja fel. A többszereplős bibliai történetben angyalok, pásztorok, Mária és József személye, valamint állatfigurák elevenedtek meg. Hazánkban a karácsonyhoz kötődő népszokás fő jelenete a pásztorjáték volt, melynek középpontjában a három pásztor közötti párbeszéd állt. 

A betlehemezés mozzanatait külön jelenetként is előadták, úgy, mint a szálláskeresést, melyet bölcsőjárásnak is neveztek. A játék fő kellékét a többnyire házilag készített jászol és a templom formájú betlehem képezte, melyet a Szent Családdal, e bibliai történet szereplőivel népesítettek be. December 25-én alkonyattájt, főként a férfiak és a legények keltek útra, házról házra járva a téli utcákat. Ének kíséretében áldást adtak az ott élőkre, akik hálájuk jeléül megvendégelték őket. Az ünneppel kapcsolatos köszöntések sorában sajátos jelleggel bírt a bábtáncoltató betlehemezés, amely főként a dunántúli falvakban volt jellemző.

Az apáról fiúra szálló misztériumjáték, a karácsonyi ünnepkör egyik napjainkig fenn maradt szép vallási hagyománya.


A témához ajánlott könyvek:
    Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv
    Boross Marietta-Karácsony Zoltán-Tátrai Zsuzsanna: Magyar népi kultúra
    RTV-Minerva Budapest,1978: Kis magyar néprajz a rádióban

 

Fotó és szöveg: Török Irén